Morschhauser Miklós

festőművész

TÁRSULT TAG
A budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban, festő szakon érettségiztem 1954-ben. Akvarellezni Csebi Pogány Istvántól tanultam.
Azt hiszem, sikerrel folytathattam volna tanulmányaimat a művészpályán, mégis más hivatást választottam, katonatiszt lettem. A művészvilág szelleme, humanizmusa, a festészet iránti vonzódás azonban végérvénnyel rögzült bennem. Munkám mellett sem mellőztem a festészetet, egyénileg is és szakkörökben tovább képeztem magam, így természetes volt számomra 1990 évi nyugdíjazásom után, hogy egészen visszatérjek a képzőművészethez. Azóta járom az országot. Sokat festek a szabadban, a plener közvetlen látványa, hangulata számomra alig nélkülözhető. Kizárólag akvarellel dolgozom, csak létező natúr tájakat, tanyákat, még létező romantikájú épületeket, falusi-városi utcarészleteket, életképeket, időnként virágokat és portrékat festek. Keveset komponálok, inkább felkutatom a természet által produkált, létező kompozíciót. Realisztikus, időnként talán dokumentáris hűséggel, de úgy vélem mégis egyéni látásmóddal örökítem, meg amit szépnek, mások számára is figyelemre méltónak tartok. Technikai trükkjeim nincsenek. Az akvarell egyszerű, friss, vidító, ezért sokakhoz szóló ábrázolásmódjával egy kicsit tiltakozni szeretnék a képzőművészet abszurditásba fordulása ellen, egyúttal serkenteni embertásaimat a természet, a világ és egymás újraszeretésére. Eddig az ország több mint 100 településéről készítettem képet, évente 5-6 kiállításon mutatkozom be.
«NÉVSOR   ALKOTÁS»