Ketten voltunk testvérek. Édesanyám a háztartást vezette és Édesapám a vasútnál
dolgozott. A II. világháború nagy szegénységet hozott a családunkra. Nyáron a
szünidőben gyerekként is mennünk kellett dolgozni, az évi kenyeret megkeresni.
Engem egész életemben elkísér a mező illata és annak virágai. Nagyon szerettem
tanulni, vágyam az volt, hogy egyszer én is taníthassak. 1957-ben érettségiztem
Mezőtúron a Teleki Blanka Gimnáziumban. Az élet úgy hozta, hogy ez a vágyam nem
teljesülhetett. A postához kerültem dolgozni, nagyon megszerettem ezt a munkát.
1964-ben férjhez mentem és egy lányom született. A postán végigjárva a ranglétrát
postavezető lettem és innen mentem nyugdíjba. Kedvenc időtöltéseim a festészet
mellett a kirándulás és a színház. Most gyermekemmel és két unokámmal élek együtt
nagy örömömre. Három éve unokám bíztatására és szórakoztatására kezdtem el festeni.
Azóta nem tudom letenni az ecsetet. 2004-ben három önálló kiállításom volt. Az
első szülővárosomban Mezőtúron, a második Mezőhéken, a harmadik, pedig Budapesten
a Benczúr utcában László Elemér festőművész rendezésében. Mindhárom kiállítás
nagyon boldoggá tett, sok kritikát és biztatást kaptam. 2005. májusában a Zeg Zug
házban volt önálló kiállításom, Dolgozom akril és olajfestékkel. Képeim száma
meghaladja a százat, sok képem díszíti barátaim, ismerőseim falát. Amíg egészségem
engedi, szeretném tovább folytatni.
|